Magyar / C1
A fiatal daru
Ősszel a legöregebb daru vezette a vonuló csapatot. A madarak V alakban, egyenletesen, bár lassú tempóban haladtak. A fiatalabbak egyre nehezebben viselték vezetőjük lassúságát; türelmetlenkedni kezdtek, mert úgy vélték, túlságosan sokáig tart az út.
Végül a leghevesebb fiatal azzal a kéréssel fordult az öreghez, hogy engedje át neki a vezetést:
– Hadd álljak én a csapat élére! Ha így folytatjuk, csak a tél végére érünk haza!
Átvette a vezetést, s az egész csapat szinte villámként hasított előre. Ám a nagy lendület nem tartott sokáig. A fiatal vezető hamarosan lihegni kezdett, hevessége alábbhagyott, s egyre nehezebben kapott levegőt.
Ekkor már könyörögve kérte az öreget, bocsásson meg neki, és vegye vissza a csapat irányítását.
Friss erővel, tüzes lendülettel cselekedni jól tud a fiatal. A hosszas kitartást igénylő munka vezetését azonban célszerűbb a tapasztalt idősebbre bízni: a kezdeti gyorsaság még nem jelenti azt, hogy az erő az egész munkára elegendő lesz.
English summary · includes the ending
In autumn, a flock of cranes travels with its oldest bird at the front. They fly steadily but slowly. Some younger birds become impatient with the pace. The most eager young crane asks the old bird to let him take the lead. At this speed, he complains, they will not get home until the end of winter.
The young crane becomes the leader, and the whole flock flies forward very fast. However, his strength soon begins to fail. He pants, loses his early energy and struggles to breathe. He asks the old crane to forgive him and take back the leadership.
The story ends with this request and a lesson about different kinds of strength. Youth can provide the energy for quick action, but work that continues for a long time needs endurance. Fáy suggests giving that kind of responsibility to someone older and more experienced.
Adapted for Lejrbål from the credited source.
Read the source