A só

Volt egyszer egy öreg király, akinek három lánya és három országa volt. Mivel már közeledett az élete végéhez, szerette volna férjhez adni a lányait. Mindegyiknek jutott volna egy ország, de a három ország nem volt egyformán szép. A legszebbet annak a lányának ígérte, aki a legjobban szereti őt.

Először a legidősebbtől kérdezte meg, hogyan szereti. A lány azt válaszolta, hogy úgy, mint a galamb a búzát. A középső úgy szerette, mint forró nyáron az emberek a kellemes szelet. A legkisebb pedig azt mondta:

— Úgy szeretlek, édesapám, ahogy az emberek a sót.

A király ezen nagyon megharagudott. Azonnal elküldte a lányát a palotából és az országból is. A lány sírt, könyörgött, és próbálta elmagyarázni, mennyire szeretik az emberek a sót. Az apja azonban nem hallgatott rá.

A királylány elindult, és egy nagy erdőben eltévedt. Egy üres fatörzsben talált szállást. Erdei gyümölcsöt és mogyorót szedett, és egy évig így élt egyedül.

Egyszer a szomszéd királyfi meglátta a málnabokrok között. A lány ijedten elbújt a fában. A királyfi utánament, és többször megszólította. Amikor azzal fenyegette, hogy belő a fába, a lány előjött. Piszkos, szakadt ruhában állt előtte, és sírva elmondta, ki ő.

A királyfinak így is tetszett. Kézen fogta, hazavezette a palotájába, szép ruhát adott neki, és nagyon hamar összeházasodtak. Békében és szeretetben éltek.

Később a férje megkérdezte, miért kergette el az apja. A felesége elismételte a régi választ: úgy szereti, mint az emberek a sót. A fiatal király erre megígérte, hogy tesz valamit.

Meghívta az öreg királyt ebédre, és megparancsolta, hogy a vendég minden ételét külön, só nélkül készítsék el. Az öreg király megkóstolta a levest, majd a különféle húsokat, de egyikből sem tudott enni. Végül megkérdezte, miért nem használ a szakács sót.

— Azt hallottam, hogy nem szereti — felelte a fiatal király.

— De én nagyon szeretem! Kitől hallottad ezt?

— Éppen a lányától.

Ebben a pillanatban belépett a királyné. Az apja boldogan fogadta. Már régen megbánta, hogy elkergette, és mindenfelé kerestette. Most neki adta a legnagyobb országát, amelyet a férje is átvett. A fiatal pár boldogan élt tovább.